• Nyitva tartás

Szerda-vasárnap
11.00-20.00 óráig
Nyáron minden nap nyitva
12.00-20.00 óráig
Tel.: 37/376-767
Mobil: +36 20/9527-859

  • Kedvezmény

Mátra kártyára 10% kedvezmény az étel- és italfogyasztás árából.

A környék

Mátraszentlászló | Mátraszentimre | Mátraszentistván | Galyatető

Mátraszentlászló

Három falu temploma

1942-ben szentelték fel a mára a Felső-Mátra egyik jelképévé vált templomot, amelynek Szent István király a védőszentje. Kényelmes turistaútvonal halad el mögötte, a Mátraszentimrét és Mátraszentlászlót összekötő K+ jelzés. A templom építésének helyéről és körülményeiről megoszlanak a vélemények. Több nézet ismeretes. Az egyik szerint az egri érsekség elképzelése az volt, hogy a három falunak — Mátraszentimre, Mátraszentlászló, Mátraszentistván — legyen közös temploma, mely köré majd települnek az emberek, így idővel centrum lehet a települések életében. A három falu azonban sehogyan sem tudott megegyezni a pontos helyről, ezért az érsek kijelölte a három falutól közel azonos távolságra lévő pontot.

„Terméskő felvértezetében,
Szürkén, majdnem fenyegetőn,
Égbeszúró háromszög fejjel
Áll a templom a hegytetőn.
Várnak néznéd: három falucska
Süvegeli a zord tetőt:
A fakanál-faragók népe
Meg a szénégetők.” (Sík Sándor: Jézus a Mátrában, részlet)

Vörös-kő-kilátó

Mátraszentlászlón a műút Mátraszentistván felé vezető kanyarjától gyalog percek alatt — jelzett turistaúton — kis emelkedővel elérjük a Vörös-kő-kilátót. A szép körpanoráma kedvéért mindenképpen érdemes felgyalogolnunk, tiszta időben látszanak a Tátra csúcsai is. Néhány éve a régi, igen rossz állapotban lévő kilátót elbontották, és új kilátót emeltek a helyére, bár még szélcsendes időben is meglehetősen erős a kilengése. A kilátó nevét feltehetően a hegyet alkotó vöröses színű kőzetről kapta, ezeket a turistaút mentén is megnézhetjük.

Forrás: www.matrainfo.hu

Mátraszentimre

A kis hegyi falvak eredetéről a mai napig megoszlanak a vélemények, az egyik nézet szerint német, a másik szerint döntően szlovák eredetű népesség élt itt. Vélhetően mind a két népcsoportból érkeztek ide betelepülők. Az első telepesek üvegfúvással kezdtek foglalkozni, amelyhez a környező erdők biztosították az alapanyagot. Erre utal régi nevük: Ötházhuta — Mátraszentimre, Fiskalitáshuta — Mátraszentlászló, Felsőhuta — Mátraszentistván. Az első családok leszármazottai a ma is a falvakban élő Gubolák, Stullerek, Szabadok, Randliszekek, Szőkék. Ma is az eredeti szlovák nevek vannak többségben, hiszen a helyben élő őslakosokhoz beházasodottak hamar asszimilálódtak.

A Felső-Mátra, vagy ahogyan másképpen nevezik a Nyugati-Mátra hosszú időn át ismeretlen volt a nagyközönség számára. Az első világháborút lezáró trianoni szerződéssel elveszett kedvelt felvidéki üdülőhelyek helyett kapott mind hangsúlyosabb szerepet a Mátra. Ennek okai többek között a fővároshoz, Budapesthez való közelsége, másrészt viszonylagosan jó megközelíthetősége volt.

Az 1930-as években egy sor szállodát, szanatóriumot emeltek a Mátrában, mely hamarosan az úri középosztály körében kedvelt klimatikus üdülőhellyé vált. Ebben az időszakban épült a mátraházai, a kékestetői szanatórium, a galyatetői Nagyszálló, a Három falu temploma, a galyatetői templom.

A Mátrán belül is sajátos helyet foglalnak el a felső-mátrai falvak, hiszen lakói — eltérően a Mátra más részeitől — döntően szlovák ajkúak voltak. „A csekélyszámú németek és tótok újabb kori telepítvényesek, az utóbbiak az Ágasvártól a Galyatetőig húzódó hegygerincen három kis telepen (Hasznosi Felsőhuta, Fiskalitáshuta, Ötházhuta), valamint a gerinc tövében épült Szuhahután laknak, s mai napig tiszta tótnyelvű telepeket alkotnak, melyekben magyar ajkú lakosság egyáltalán nincs.” (A Mátra részletes kalauza, Szerk.: Barcza Imre és dr. Vigyázó János, 1930)

1938-ban Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából országszerte hatalmas ünnepségeket rendeztek, ennek részeként kapta az akkori Ötházhuta a Mátraszentimre, Fiskalitáshuta a Mátraszentistván, Óhuta a Mátraszentlászló nevet. Néhány évvel később épült meg az első műút Hasznos felől. 1942-ben született meg a javaslat, hogy a Hasznoshoz tartozó több külterületi lakott hely önálló községgé váljon. 1944 áprilisától vált Mátraszentimre önálló közigazgatási egységgé. Érdekes, hogy Bagolyirtás korábban Gyöngyösoroszihoz tartozott. Galyatetőt 1948-ban csatolták Mátraszentimréhez. Ugyanebben az évben lett villanyvilágítás a településeken.

A második világháborút követően jelentős átrendeződés következett be. A szlovák-magyar lakosságcsere egyezmény keretében a Felső-Mátrában élő szlovákok jelentős részét kitelepítették. A mai lakók egy része még őrzi nyelvében a szlovák gyökereket.

Római katolikus templom

1980-ban szentelték fel a község központjában a római katolikus templomot Németh Mária tervei szerint. Freskóját Kákonyi Asztrik festette. Belső berendezése egyszerű, meghitt. A templom falán olvashatók Sík Sándor szép sorai a Mátráról.

Sík Sándor több szép költeményében is felbukkan a Mátra:
„Mátraszentimre, csepp falu,
Pirostetős házkoszorú
Cserzöldhajú hegyhomlokon.
Eperszemként szopogatom
Az édesillatú nevet,
Mely bújócskázva rámnevet
A kacskaringós utakon,
Hová lábam szeszélye von,
Mikor fel-felpillant reám
Egy-egy szemérmes encián.” (Sík Sándor: Mátra, részlet)

Cserkő-bánya pihenő

A templom melletti Széchenyi utcán felfelé indulva a település szélén — ahol a Bőgős-rétre induló, Szénégetők útja kezdődik — az egykori bánya helyén ma pihenő fogadja a kirándulókat. Az 1990-es évekig az itt bányászott nyersanyag, az ún. „cserkő” — sötétszürke-feketés, tömött szövetű andezit, keménysége, fagy- és kopásállósága miatt — a mátrai üdülőhelyek jellegzetes építőanyaga volt. A területet néhány éve pályázati források segítségével parkosította az önkormányzat. A pihenő területén tábla ismerteti a mátraszentimrei bánya történetét.

Szénégetők útja

A már meglévő — a Széchenyi utca végéből induló —, Bőgős-rétre vezető, kedvelt sétaút ideális adottságait használták ki a tanösvény tervezésekor. A mindössze 600 méter hosszú sétány alig 30 méteres szintemelkedést jelent, így valóban kellemes időtöltést kínál. A Szénégetők útja a Cserkő bánya pihenőtől indul és 13 táblát tartalmaz. Ezeken a fotók mellett rövid ismertető szöveg olvasható többek között az alábbi témákról: fák, ehető és mérgező gombák, emlősök, madarak, erdőművelés, vadgazdálkodás, aktív pihenés.

Üveghuta

Érdekes látnivaló, egyben kellemes túra is az egykori üveghuta helye. Mátraszentimréből gyalogosan a jelzésen jutunk le a Csörgő-patak völgyébe. Magyarország területén a Mátrában találjuk a legnagyobb összefüggő erdőket, de még inkább így volt ez évszázadokkal korábban. A mátrai erdők a korai középkortól sok hasznos nyersanyagot kínáltak az itt élő embernek. A tűzifán kívül a szénégetés, hamuzsírfőzés, valamint az üvegipar kialakulásának egyéb alapvető feltételei adottak voltak. Mátra nyugati nyúlványai által körbefogott völgyben, a Kövicses-patak mentén a 18. század első felétől a 19 század elejéig négy üveghuta is keletkezett a hasznosi erdőkben. Közülük legkorábban létesült az az üvegolvasztó telep, amely a pásztói apátság birtokán épült. Ez a terület napjainkban Mátraszentimre községhez tartozik. Ennek a hutának a felszíni maradványai a falu határában a Hutahely nevű réten, a Hutahelyi-patak és népi nevén Gedeon-pataknak nevezett vizek összefolyásánál a felszínen láthatók voltak 1964-ben, az ásatásokkor. Az üveghuta 1741-1780 között működött, ám ezalatt az idő alatt a folyamatosan üzemelő erdei üvegcsűr környékéről kipusztították az erdőt.

A hasznosi üveghuták lakosai egyre újabb telepítvényeket hoztak létre, ezek egyike az 1800-as évek közepén „Kevicki Huta” néven szerepel. Alig harminc évvel később e telep helyét már egy összeírás „Ötház” néven jelöli huta nélkül. Ennek a településnek ismeretes egy — csak a helybeliek által használt szlovák — neve, Alkár. Amikor az üveghuta megszűnt, lakott településsé vált, Ötház, vagy Ötházhuta néven — ez ma Mátraszentimre.

Forrás: www.matrainfo.hu

Mátraszentistván

A három „szent” falu közül Mátraszentistvánban véget ér az országút, innen már csak gyalogosan lehet folytatni a kirándulást. A Vidróczki csárda kertjében látható a falu névadójának Szent István királynak faragott mellszobra, 2006-ban szentelték fel.

Forrás: www.matrainfo.hu

Galyatető

Római katolikus templom

A galyatetői templom a két világháború között épült a Nagyszálló vendégeinek lelki szolgálatára. A terület az igen nagy kiterjedésű birtokkal rendelkező egri érsekség tulajdona volt. Később a Nagy-Galya néven ismert területet eladták, így került állami tulajdonba. Mivel a polgárság kedvelt üdülőterülete volt a Mátra, így természetesnek tűnt, hogy a Nagyszálló előkelő polgári vendégei részére biztosított legyen a vallásgyakorlás is. A Nagyszálló után valamivel később, 1942-ben szentelték fel a templomot. A templom harangján a következő felirat olvasható: „Ezt Szmrecsányi Lajos egri érsek ajándékozta, amikor hős honvédeink a Donnál a vörös áradat ellen harcolnak. 1942.”

A templom igazi értékét és sajátosságát az adja, amire ma bronz emléktábla emlékezteti mindazokat, akik betérnek a galyatetői templomba. A bejárattól balra emléktáblán olvasható, hogy Kodály Zoltán a templom közelében komponálta a Csendes misét. A 20. század legnagyobb magyar zeneszerzője igen gyakran pihent Galyatetőn. A Csendes mise 1942-ben született, melynek sorai „Missa brevis, in tempora belli”, azaz „Csendes mise háborús időkben”.

A templom üvegablakait is érdemes megtekinteni. Európai hírű művész, Sztehlo Lili tervezte őket. A színes üvegablakok között ott találjuk a Magyarok Nagyasszonya motívumát. Az elmúlt évtizedekben újabb üvegablakokkal bővült a templom, melynek tervezője Csiby Mihály. Az egyik üvegablak adományozója Emma asszony, Kodály felesége volt. A templomban ma az a harmónium található, amelyen annak idején gyakran játszott maga Kodály Zoltán is.

Forrás: www.matrainfo.hu